A társak játéka. Társ benne születéstől kezdve mindenki, aki felemel, és az is, aki lehúz. Mindannyian egyetlen táblán lépünk, ki előbb, ki mögötted, de haladunk. Lesz, amikor melléd állok, és lesz, amikor más is ezt teszi. Majd lemaradok, és lesz pillanat, amikor Te állsz mögöttem. Néha hatost dobunk, és boldogok vagyunk, és van bizony, amikor három dobásból is kimaradunk. De legyen bárhogy, játszunk. Dobunk, szívünkben reménnyel, lelkünkben hittel, megyünk a cél felé. És lesznek a táblán akadályok, ezernyi visszafordulás, millió nevetés, és bosszúság, de a lényeg nem más, mint a játék. A játék, ahol tudjuk, csalni veszélyes, mert az út maga az élet, és a célban majd véget ér. Így csendesen figyeljük a kiesőt, a szerencsést, akinek megint sikerült, bátorítjuk a hátul kullogót, és ismét dobunk. Kezünkben a kocka, szívünkben az akarat, és tudjuk, játszani csak tiszta lélekkel szabad, mert bármi lesz is a vége, sosem feledjük. (Todorovits Rea)
Ha tetszett, kövess a Facebook oldalon! Várlak szeretettel
Theodorovits Andrea (Látom az Életed)
https://www.facebook.com/Latom.az.Eleted/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: